Az ENSZ 1972-ben tartott környezetvédelemről szóló konferenciája óta, június 5-én tartjuk a Környezetvédelmi világnapot. A nap célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a környezet megóvására, a fenntarthatóságra, az újrahasznosítás fontosságára, valamint a környezetet terhelő és károsító tevékenységek csökkentésére.

A világnap alkalmából összegyűjtöttünk néhány megdöbbentő számot és hasznos információt a témában. Mindezt azért, hogy a sokkoló adatokkal mi is szorgalmazzuk a környezetvédelmi törekvések megvalósítását, az újrahasznosítást és a modern hulladékkezelésre váltást.

Ez a helyzet az EU-ban

Évente 2,5 milliárd (!) tonna hulladék keletkezik csak az Európai Unióban. Ennek mindösszesen tizedrésze a kommunális hulladék, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó hulladék jelentős része valamilyen formában újrahasznosítható vagy újra felhasználható (lenne). Az Eurostat adatai szerint az építőipar után a bányászat és a kőfejtés termeli a legtöbb szemetet, a háztartások a 4. helyen állnak a listán.

2017-ben a kommunális hulladék 46%-át újrahasznosították vagy komposztálták. Németország és Ausztria a két legnagyobb mennyiségben újrahasznosító ország az EU-ban, de figyelemre méltó, hogy rajtuk kívül Svédországban, Dániában és Hollandiában is szinte teljesen megszűnt a hulladéklerakás. Ahol a kommunális hulladék több mint 80%-a még mindig lerakóba kerül, az Málta és Görögország. (Katt ide még több adatért.)

Lassan évről évre jelennek meg új célkitűzések a környezetvédelmi törekvésekre vonatkozóan. Hazai és uniós szinten is egyre több kezdeményezés, irányelv fogalmazódik meg a világ számos országában, ezért

ezeket nem csak figyelemmel érdemes követni, hanem betartani is kötelező lesz a jövőben.

Az EP 2015-ben például azt a célt tűzte ki az EU-s országok elé, hogy 2025-re a hulladék 60%-át hasznosítsák vagy dolgozzák fel újra. 2030-ra pedig már a 65%-ot szeretnék elérni.

Magyarország jól áll

Ha megnézzük az elmúlt 20 év adatait, azt láthatjuk, hogy a magyarok hulladéktermelése hullámzó. Ez már jó hírnek számít, mert egyes országokban (pl. Dánia, Németország, Málta) igazán szörnyű a helyzet, évről évre egyre több hulladékot termelnek. Ezt a kutatások többek között azzal is magyarázzák, hogy a jelentős turizmus miatt keletkezik jóval több szemét. EU-s országok közül Magyarország a 6. helyen áll a legkevesebb hulladékot termelő uniós országok között, ezt lakosságarányosan mérik. 2005-ben a hulladéktermelés mértéke 461/kg/fő/év volt, 2019-ben már csak 387 kg/fő/év. 

A KSH adatai szerint 2004-ben a hulladék 88%-át hagyományosan, 12%-át pedig szelektíven gyűjtöttük. 2019-re ez a szám a hagyományos gyűjtés esetében 66%-ra csökkent, a szelektív gyűjtés pedig 34%-ra nőtt. (Katt)

Új irányelv: az egyszer (sem) használatos műanyagok

Miközben naponta 3,5 milliárd darab egyszer használatos maszkot “fogyasztunk el”, amivel 3,5 millió tonna hulladékot termelünk napi szinten, addig megjelent egy új hazai szabályozás:

2021. július 1-től tilos lesz több egyszer használatos terméket forgalomba hozni. 

Ilyen például a (túl) könnyű műanyag zacskó, a műanyag evőeszközök és tányérok, az italkeverő és fültisztító pálcika, valamint egy sor további termék. A teljes listáért katt ide. 

Maga az irányelv nem újdonság, hiszen az EU 2019. májusában a klímavédelmi akcióterv részeként fogadta el az egyszer használatos műanyagok tiltásáról szóló javaslatot, amit a tagállamoknak 2021-ig kell teljesíteniük. Számos kérdést felvet az ügy, mégis talán a legfontosabb ezek közül, hogy 

mivel helyettesítik majd a műanyagból készült termékeket? 

Egyszerűen rávághatnánk, hogy mindent újrahasznosítható alternatívára cserélnek, de még ez sem lenne tökéletes megoldás. 

Forrás: katt

Újrahasznosítunk, de hányszor?

Az újrahasznosítás célja az, hogy egy már tönkrement vagy megunt, többé nem használatos terméket alapanyagként használjunk fel, tehát új termék készüljön belőle. 

A leggyakoribb újrahasznosítási anyagok a papír, a műanyag és az alumínium. Előbbit 5-7 alkalommal lehet újrahasznosítani, de különbség van a magasabb és alacsonyabb minőségű papír között, hiszen utóbbit kevesebbszer lehet újra felhasználni. A karton(papír) szintén sokszor feldolgozható, és nem csak kartonként funkcionálhat újra, hanem más termékek is készülhetnek belőle.

A műanyagot (nejlonzacskók, PET-palackok stb.) ezzel szemben csak egyszer lehet újra hasznosítani (és nem is mindegyik típusát), ezért is igyekeznek mindenhol felhívni a figyelmünket arra, hogy kerüljük a műanyagot, amennyire csak lehetséges. Az újrahasznosított műanyagból készülhet akár ruha is, de a leggyakrabban műanyagként születik újra. 

Alumíniumot, acélt, üveget és rezet akárhányszor újra fel lehet dolgozni, az újrahasznosítható anyagok között ezek is előkelő helyen állnak mennyiség tekintetében.

A műanyagot (nejlonzacskók, PET-palackok stb.) ezzel szemben csak egyszer lehet újra hasznosítani (és nem is mindegyik típusát), ezért is igyekeznek mindenhol felhívni a figyelmünket arra, hogy kerüljük a műanyagot, amennyire csak lehetséges. Az újrahasznosított műanyagból készülhet akár ruha is, de a leggyakrabban műanyagként születik újra. 

Alumíniumot, acélt, üveget és rezet akárhányszor újra fel lehet dolgozni, az újrahasznosítható anyagok között ezek is előkelő helyen állnak mennyiség tekintetében.

Ha újrahasznosítható, akkor fenntartható?

Nem feltétlen. Kétségtelen, hogy a fenntarthatóság az újrahasznosításban, a termékek újra használatában “látja” a jövőt, ezért minden, ami valamilyen formában hasznosítható a későbbiekben, sokkal jobb, mint ha egyáltalán nem lehetne belőle felhasználni semmit.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy attól, mert valami újrahasznosítható, még nem feltétlen fenntartható. A gyenge minőségű, rövid élettartamú termékek az ökológiai lábnyomunk növeléséhez járulnak hozzá. Ha például papírba csomagolt terméket vásárolunk és a csomagolóanyagot egyből a szelektívbe dobjuk, még nem válik fenntarthatóvá a folyamat. Javarészt a fent említett okok miatt, mivel a papír csak korlátozott számban hasznosítható újra, másrészt pedig pont az lenne a lényege a fenntarthatóságnak, hogy a hulladéktermelés mértékét csökkentsük.

Forrás: katt

Maga a fogalom, hogy fenntartható fejlődés, azt jelenti, hogy úgy elégítjük ki a szükségleteinket, hogy azzal a jövő generációi számára is biztosítjuk azt, hogy ki tudják elégíteni szükségleteiket

Hosszú távon nem fenntartható, ha a természet erőforrásait hulladék formájában adjuk vissza a környezetnek. Akár újrahasznosítható az a hulladék, akár nem. Gondoljunk csak bele: már maga az újrahasznosítási folyamat is rengeteg erőforrást igényel!

2007-ben 1,5 bolygó volt az emberiség ökológiai lábnyoma (tehát az energiafogyasztás mértéke), 2030-ra ez már egyes becslések szerint 2 bolygó lesz. Ez azt jelenti, hogy 9 év múlva 2 bolygóra lesz szükségünk ahhoz, hogy a több milliárd embernek erőforrásokat biztosítson, valamint elnyelje ezt a brutális mennyiségű hulladékot, amit termelünk. A jelenlegi gazdasági szerkezetet az alacsony minőségű, rövid élettartamú (pl. egyszer használatos) termékek jellemzik, így a hulladékképződés is igen magas. A hulladék végül hulladéklerakóban végzi, ezek viszont egyszer betelnek.

És hogy mi történik akkor, amikor már nincs több hely a szemétnek? Ez:

Forrás: katt

Részt venni a körforgásban

A hagyományos lineáris gazdaság az, amikor egy termék előállításához elsődleges nyersanyagot használnak fel, a gyártás, forgalmazás és fogyasztás után pedig hulladékká válik a termék. Ezt csináljuk most. Ezzel szemben a körforgásos gazdaságra való áttérés, amit az EU is szorgalmaz, azt jelenti, hogy a keletkező hulladék teljes mennyisége ismét hasznosul. Így az másodlagos nyersanyagként kerül vissza az ipari termelésbe, tehát nem az elsődleges nyersanyagok kerülnek először felhasználásra. 

Ehhez a folyamathoz az EU felállított egy hulladékhierarchiát, amelynek legfelső szintjére a megelőzés, majd az újra használatra való előkészítés, újrafeldolgozás, az egyéb hasznosítás került. A legalsó szinten a lerakás és az égetés áll, ez azonban csak akkor következne be, ha más hulladékkezelési módra nincs lehetőség. (Katt)

Amit a vállalkozásod tehet: modern hulladékkezelés

Most, hogy a fentieken túl vagyunk, teljes joggal merülhet fel a kérdés:

„Oké, de én mit tudok tenni azért, hogy megóvjam a környezetet?”

Arról, hogy magánemberként mit tehetünk, rengeteget és rengetegszer írtak már, így mi most inkább arra fókuszálunk, hogy a vállalkozások hogyan járulhatnak hozzá a környezetvédelemhez.

Hulladék mindig lesz, ez tény. Egy vállalkozás – sokszor a tevékenységéből kifolyóan – ugyan nehezen tudja csökkenteni a hulladék mennyiségét, viszont a hulladékkezelési folyamaton változtathat. 

A modern hulladékkezelés a mi szemléletünk szerint magában foglalja a szelektív hulladékgyűjtést, a különböző anyagok, a veszélyes hulladékok elkülönítését. Ide tartozik továbbá az is, hogy az újrahasznosítható csomagolóanyagot a lehető legnagyobb mennyiségben igyekszünk a körforgásba visszajuttatni, a hulladékszállítás gyakoriságát minimalizáljuk. Ehhez többek között arra van szükség, hogy a hulladék térfogatát jelentős mértékben csökkentsük, tehát a csomagolóanyagot bálázzuk, a kommunális hulladékot tömörítsük.

A mi szlogenünk, a te szlogened: Csak tömören.

A hulladék bálázásával az újrahasznosítható csomagolóanyag visszaterelhető a körforgásos gazdaságba. Az egynemű anyagokból készült bálákat újra fel lehet dolgozni, így azokból ismét felhasználható alapanyag keletkezik.

Kommunális hulladék esetében a térfogat csökkentésével azt érhetjük el, hogy amíg a keletkező hulladék eddig 4 kukába fért el, az most 1 kukába is bele fog. Így kevesebbszer jön a szemetes autó, ezzel jelentősen csökkenthető a CO2 kibocsátás. A KSH adatai szerint 2018-ban az üvegházhatású gázok közül a CO2 esetében a bruttó kibocsátás 2018-ban 49 628, míg 2008-ban 57 531 (ezer tonna) volt. Ebből mindkét esetben az energiaipar és a szállítás/közlekedés termelte legtöbb CO2-t.

Mindenkinek segítünk!

Világszerte több mint 118.000 db ORWAK hulladéktömörítő végzi a vállalkozásoknál a hulladék hatékony kezelését. Több mint 1700 hazai partnerünk már megtette az első lépést a modern hulladékkezelésért és ezzel együtt környezetünk védelméért. Magyarországon több mint 3300 db ORWAK eszközt telepítettünk az elmúlt 32 évben, ami azt jelenti, hogy naponta több száz tonna hulladékot már megfelelően kezelünk.

Bízunk abban, hogy a jövőben egyre több vállalkozás vált modern hulladékkezelésre és teszi le a voksát a környezetbarát megoldások mellett. 

Bálázógép és hulladékprés

Ha te is modern hulladékkezelésre váltanál, ide kattintva megadhatod az elérhetőséged és mi még aznap felvesszük veled a kapcsolatot.  

SOK A HULLADÉK, MAGAS A KÖLTSÉG?

Segítünk megszabadulni a „szemét” gondoktól és 

a felesleges kiadásoktól.

 

Kérjen tanácsot, próbálja ki az ORWAK bálázókat ingyen!

 

Nincs mit veszítenie!

Ajánlatunk kockázat és kötelezettség mentes!

 

 

SOK A HULLADÉK, MAGAS A KÖLTSÉG?

Segítünk megszabadulni a „szemét” gondoktól és

a felesleges kiadásoktól.

 

 

Kérjen tanácsot, próbálja ki az ORWAK gépeket ingyen!

 

Nincs mit veszítenie!

Ajánlatunk kockázat és kötelezettség mentes!

Köszönjük regisztrációját!

 

Munkatársunk hamarosan felveszi

Önnel a kapcsolatot!